[Kávé + reflux] Tényleg nem ihatok egy jó erős feketét?

Miért ne ihatnék kávét, ha refluxot diagnosztizáltak nálam?” – teszik fel sokan a kérdést, és a felvetés jogos. A betegséggel együtt az ember – általában – csak egy vaskos tiltólistát kap az orvosától, de indoklást csupán nagyon ritkán.

Éppen ezért itt volt már az ideje, hogy a dolog mélyére ássunk, és hogy válaszoljunk a kérdésre, ami sok érintettet foglalkoztat: most akkor szabad vagy nem szabad kávét inni refluxosként?

Kezdjük az alapokkal!

A koffein hatása

Köztudott, hogy a kávé koffeint tartalmaz, ami persze megosztja az embereket. Van, aki ördögtől valónak tartja (nagyrészt az energiaitaloknak köszönhetően), más létfontosságú üzemanyagnak.

Csupán kevesen tudják, hogy a hatóanyagot az emberek mintegy 80 százaléka minden egyes nap fogyasztja (valamilyen formában), és kávéból évi 800 milliárd csészével kortyolunk le a torkunkon. De koffein van többek között a csokoládéban, a szénsavas üdítőkben, a jégkrémben, egyes fájdalomcsillapítókban, az izoitalokban és a napraforgómagban.

Hatását az emberi szervezetre valószínűleg te is jól ismered:

  • élénkít és fizikai állóképességet javít
  • serkenti a szívműködést
  • növeli a pulzusszámot és a vérnyomást
  • fokozza az anyagcserét
  • javítja a gondolkodást és a szellemi funkciókat

Rendszeres fogyasztás esetén viszont a szervezetben tolerancia alakul ki a koffein hatásával szemben, vagyis egy idő után a fentiek már csak mérsékelt formában jelentkeznek ugyanolyan koffeinmennyiség elfogyasztását követően.

De térjünk át a refluxra. Kutatások bizonyították, hogy a koffein mint hatóanyag kiválthatja a betegség tüneteit, mivel az ellazítja a gyomorszáj záróizmát, amely normális esetben a rekeszizommal együtt biztosítja a nyelőcső és a gyomor közötti zárást és nyitást.

Ha a záróizom ellazulása gyakorivá válik, akkor a gyomorsav könnyebben áramlik vissza a nyelőcsőbe. Ez a jelenség pedig, kérem tisztelettel, a reflux tüneteinek legfőbb okozója.

Mitől függ a kávé koffeintartalma?

A kávé koffeintartalmát a következő szempontok határozzák meg:

  • milyen kávébabból készült a végtermék
  • milyen pörköléssel készült a kávé
  • milyen maga a kávé (eszpresszó, instant, koffeinmentes stb.)
  • mekkora adagot iszol belőle

Két kávéfaj létezik, az arabica és a robusta. Az arabica koffeintartalma 1,2-1,8 százalékos, a robustáé 2,4-2,7 százalék. Emellett számít a kávé minősége is; nem mindegy például, hogy keverékről beszélünk-e, vagy hogy honnan származik a kávébab. Gyakori probléma, hogy az őrölt kávékat kétes minőségű kávéval keverik, gyakran pörkölt gabonával, ami nem szerencsés például a gluténérzékenyeknek.

A jó kávé kulcsának tartják a pörkölést, viszont a pörkölés során felszabadul a koffein és csökken a savtartalom (ennek később lesz fontossága). Sokan nem tudják, de minél tovább pörkölik a kávébabot, annak annál kisebb lesz a koffeintartalma. A kávét emellett kezelhetik egyéb anyagokkal, például l. olajozzák azt, sőt, fényesítőszereket is használhatnak, hogy a szemes kávé minél vonzóbb legyen. Ez ugyanúgy problémás, mint az a tény, hogy lehetnek a kávéban növényvédőszer maradványok is.

A koffein vízben oldódó hatóanyag, ezért idő kell, amíg kioldódik. Minél hosszabb ideig ázik a forró vízben a kávé, annál nagyobb lesz az ital koffeintartalma. Ezért van különbség egy gyorsan lefőzött eszpresszó és egy hosszan lefőzött kávé között (a 30-50 mg per csészével szemben 75-130 mg per csésze). Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az olaszok eszpresszója kevesebb koffeint tartalmaz, mint az amerikaiak hosszú kávéja. Gondoltad volna?

A másik probléma: a kávé csersavtartalma

Nem csak a koffeintartalom a kérdés a kávé esetében, sőt, valószínűleg fontosabb a csersavtartalom, mégpedig a visszaáramló gyomorsav által irritált nyálkahártya (nyelőcső belső falán) és az úgynevezett kontaktidő miatt.

Hogy mit értünk ez alatt? Mivel a kávé sok savat tartalmaz, az negatív hatással van a refluxbeteg fogyasztó irritált nyelőcsövére, ameddig a kávé eljut a gyomráig. Azaz, fokozhatja az olyan tipikus refluxos tüneteket, mint az égő mellkasi érzet, a köhögés vagy a nyelési nehézségek. Ezt gyakorlatilag a magas savtartalmú kávék elfogyasztása után azonnal érzi a refluxbeteg.

A kávé csersavtartalma főleg egy előrehaladottabb reflux esetében problémás, amikor a nyelőcső nyálkahártyája is irritált állapotban van a savfelmaródás következtében. Vagyis a lehetőségeid nemcsak attól függenek, hogy milyen kávét szabad vagy célszerű fogyasztanod (lásd következő bekezdés), hanem attól is, hogy milyen a betegséged állapota.

A cél éppen ezért az, hogy alacsony csersavtartalmú kávét igyál. Ilyen a jó minőségű, fényezetlen szemes kávé, amelyben az arabica és a robusta aránya (maximum) 80-20 százalék. A legjobb, ha ezt nagynyomású kávéfőzőn keresztül készíted el a legalacsonyabb csersavtartalom érdekében.

Konklúzió [szabad vagy nem szabad kávét inni]

Mindannyian mások vagyunk, a reflux betegség is másképpen jelentkezik mindenkinél, és abban is különbözünk, hogy mennyi és milyen kávét fogyasztunk. Ezért nehéz egyértelmű és egységes álláspontot foglalni a kávé és a reflux kapcsolatában.

Azt gondolom, hogy a jó kávé, megfelelően elkészítve semmiképpen sem ördögtől való, persze ha mértékkel fogyasztja az ember, azt pedig mindenkinek magának kell kitapasztalnia, hogy milyen hatással van a reflux tüneteire.

Amennyiben a kávé fogyasztása után erősödnek a refluxos tüneteid, a legjobb, ha felfüggeszted a kávéfogyasztást addig, amíg a nyelőcső nyálkahártyájának egészsége nem áll helyre. Az irritált nyelőcső egészsége ugyanis helyreállítható, ha odafigyelsz a táplálkozásodra, az életmódodra és rendszeresen fogasztod a Reflux Teakeveréket.

Egyénenként változó, hogy mennyi idő alatt érhető el ez az állapot, de Reflux tea vásárlóink tapasztalatai alapján, átlagosan 1 hónapnyi teafogyasztás után megszűnnek az irritált nyelőcső okozta tünetek. 

A Reflux tea vásárlóinknak tehát azt javaslom, hogy nyugodtan elkezdhetnek újra jó minőségű és alacsony csersavtartalmú kávét inni, miután a nyelőcső eredetű tüneteik (égő mellkasi érzés, köhögés, nyelési nehézségek) megszűntek. Ekkorra ugyanis már kialakult egy védőréteg a nyelőcsőben, és a gyulladáscsökkentő, fertőtlenítő hatású összetevőknek köszönhetően helyreállt vagy jelentősen javult a nyelőcső egészsége.

Mi a helyzet a teával?

Bizonyára te is olvastad, hogy a teában is van koffein, ezért szintén jogos kérdés, hogy akkor most lehet-e azt inni vagy sem? Vagy ugyanúgy összetett a helyzet, mint a kávé esetében?

Kezdjük a legfontosabbal: a teában (értsd: a teacserje leveleiben) található koffeint teinnek hívják, és az másképp szívódik fel a szervezetedben, mint a kávé koffeinje; az élénkítő hatás később jelentkezik és szelídebb, cserébe tovább tart.

A legtöbb koffein a fekete teában, a legkevesebb a zöld teában van, ugyanakkor utóbbi egyik legnagyobb előnye, hogy egyenletesebb és hosszabb ideig tart a felszívódása.

Hogyan készítsd el a teádat?

A teára is igaz, hogy minél tovább ázik a teafű a vízben, annál több koffein és csersav lesz a kész italban. A magas csersavtartalmú teákat mi, magyarok (is) rosszul készítjük el, ezért érdemes megfogadni pár hasznos tanácsot.

A fekete, a fehér, a vörös (nem a rooibosról van szó, az ugyanis nem teacserje, hanem “afrikai vörösrekettye“, másnéven “vörös fokföldi rekettye“) és a zöld teákat nem szabad hosszú ideig (15 percig) áztatni.

A kínaiak – akik azért értenek a teakészítéshez – a következőképp csinálják:

  1. Egy nagyjából 1 literes szűrős kancsóba beletesznek 1-1,5 teáskanálnyi teafüvet, majd erre ráöntik a forró vizet.
  2. Csakhogy szinte azonnal, tehát 1-2 másodperc múlva ezt az első adag vizet le is öntik a teafűről.
  3. Majd jött jön a második adag forró víz, amiben 10 másodpercig áztatják a teafüvet, és ezután öntik ki pohárba a végeredményt.
  4. A teafüvet még 2-3 alkalommal újra leforrázhatják, tehát az ennyiszer ismét felhasználható. 

A végeredmény: a tea ízes lesz, de nem tartalmaz csersavat és nincs keserű íze sem. Nincs szükség méz vagy cukor hozzáadására ahhoz, hogy finom és iható legyen.

Tegyük hozzá, hogy ez a megoldás gyógynövényekre, így például a különböző összetevőket tartalmazó Reflux Teakeverékre nem igaz, hiszen ott az áztatás célja a hatóanyagok kinyerése.

Zárásként egy fontos információ a tea és a reflux kapcsán: bizonyos gyógynövények, így például a hibiszkusz (amit sokan használnak tea színezésére és ízesítésére) borsmenta (menta) refluxos tüneteket okozhatnak, ezért mindig olvasd el a vásárolni szándékozott tea címkéjét. Mi épp ezért szeretjük a szálas teákat, hiszen ott nincs zsákbamacska („vajon mi lehet a filterben?”).

A Reflux Teakeverék összetevőinek kiválasztásakor pedig nemcsak az összetevőkre, hanem azok szinergiájára is ügyeltünk, hogy a végeredmény hatékonyan vehesse fel a küzdelmet a problémával.

Ha szeretnéd látni, hogy mit gondolnak vásárlóink a teakeverékről, akkor kattints ide, és nézd meg a velük készített videókat.

 

Kapcsolódó UKKO Tea

Reflux Teakeverék (50g/100g)

Napi 2 bögre UKKO Reflux Teakeverék, rendszeres fogyasztásával, búcsút inthetsz a refluxnak! Védőréteggel vonja be a nyelőcső nyálkahártyáját, csökkenti a gyomorsavtermelés mértékét, köhögéscsillapító, gyulladáscsökkentő, antibakteriális és fertőtlenítő hatású. Kóstolj bele a megoldásba.

Érdekel a tea!