[Kávé + reflux] Tényleg nem ihatok egy jó erős feketét?
„Miért ne ihatnék kávét, ha refluxot diagnosztizáltak nálam?” – teszik fel sokan a kérdést, és a felvetés jogos. A betegséggel együtt az ember – általában – csak egy vaskos tiltólistát kap az orvosától, de indoklást csupán nagyon ritkán.
Éppen ezért itt volt már az ideje, hogy a dolog mélyére ássunk, és hogy válaszoljunk a kérdésre, ami sok érintettet foglalkoztat: most akkor szabad vagy nem szabad kávét inni refluxosként?
Kezdjük az alapokkal!
A koffein hatása
Köztudott, hogy a kávé koffeint tartalmaz, ami persze megosztja az embereket. Van, aki ördögtől valónak tartja (nagyrészt az energiaitaloknak köszönhetően), más létfontosságú üzemanyagnak.
Csupán kevesen tudják, hogy a hatóanyagot az emberek mintegy 80 százaléka minden egyes nap fogyasztja (valamilyen formában), és kávéból évi 800 milliárd csészével kortyolunk le a torkunkon. De koffein van többek között a csokoládéban, a szénsavas üdítőkben, a jégkrémben, egyes fájdalomcsillapítókban, az izoitalokban és a napraforgómagban.
Hatását az emberi szervezetre valószínűleg te is jól ismered:
- élénkít és fizikai állóképességet javít
- serkenti a szívműködést
- növeli a pulzusszámot és a vérnyomást
- fokozza az anyagcserét
- javítja a gondolkodást és a szellemi funkciókat
Rendszeres fogyasztás esetén viszont a szervezetben tolerancia alakul ki a koffein hatásával szemben, vagyis egy idő után a fentiek már csak mérsékelt formában jelentkeznek ugyanolyan koffeinmennyiség elfogyasztását követően.
De térjünk át a refluxra. Kutatások bizonyították, hogy a koffein mint hatóanyag kiválthatja a betegség tüneteit, mivel az ellazítja a gyomorszáj záróizmát, amely normális esetben a rekeszizommal együtt biztosítja a nyelőcső és a gyomor közötti zárást és nyitást.
Ha a záróizom ellazulása gyakorivá válik, akkor a gyomorsav könnyebben áramlik vissza a nyelőcsőbe. Ez a jelenség pedig, kérem tisztelettel, a reflux tüneteinek legfőbb okozója.
Mitől függ a kávé koffeintartalma?
A kávé koffeintartalmát a következő szempontok határozzák meg:
- milyen kávébabból készült a végtermék
- milyen pörköléssel készült a kávé
- milyen maga a kávé (eszpresszó, instant, koffeinmentes stb.)
- mekkora adagot iszol belőle
Két kávéfaj létezik, az arabica és a robusta. Az arabica koffeintartalma 1,2-1,8 százalékos, a robustáé 2,4-2,7 százalék. Emellett számít a kávé minősége is; nem mindegy például, hogy keverékről beszélünk-e, vagy hogy honnan származik a kávébab. Gyakori probléma, hogy az őrölt kávékat kétes minőségű kávéval keverik, gyakran pörkölt gabonával, ami nem szerencsés például a gluténérzékenyeknek.
A jó kávé kulcsának tartják a pörkölést, viszont a pörkölés során felszabadul a koffein és csökken a savtartalom (ennek később lesz fontossága). Sokan nem tudják, de minél tovább pörkölik a kávébabot, annak annál kisebb lesz a koffeintartalma. A kávét emellett kezelhetik egyéb anyagokkal, például l. olajozzák azt, sőt, fényesítőszereket is használhatnak, hogy a szemes kávé minél vonzóbb legyen. Ez ugyanúgy problémás, mint az a tény, hogy lehetnek a kávéban növényvédőszer maradványok is.
A koffein vízben oldódó hatóanyag, ezért idő kell, amíg kioldódik. Minél hosszabb ideig ázik a forró vízben a kávé, annál nagyobb lesz az ital koffeintartalma. Ezért van különbség egy gyorsan lefőzött eszpresszó és egy hosszan lefőzött kávé között (a 30-50 mg per csészével szemben 75-130 mg per csésze). Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az olaszok eszpresszója kevesebb koffeint tartalmaz, mint az amerikaiak hosszú kávéja. Gondoltad volna?
A másik probléma: a kávé csersavtartalma
Nem csak a koffeintartalom a kérdés a kávé esetében, sőt, valószínűleg fontosabb a csersavtartalom, mégpedig a visszaáramló gyomorsav által irritált nyálkahártya (nyelőcső belső falán) és az úgynevezett kontaktidő miatt.
Hogy mit értünk ez alatt? Mivel a kávé sok savat tartalmaz, az negatív hatással van a refluxbeteg fogyasztó irritált nyelőcsövére, ameddig a kávé eljut a gyomráig. Azaz, fokozhatja az olyan tipikus refluxos tüneteket, mint az égő mellkasi érzet, a köhögés vagy a nyelési nehézségek. Ezt gyakorlatilag a magas savtartalmú kávék elfogyasztása után azonnal érzi a refluxbeteg.
A kávé csersavtartalma főleg egy előrehaladottabb reflux esetében problémás, amikor a nyelőcső nyálkahártyája is irritált állapotban van a savfelmaródás következtében. Vagyis a lehetőségeid nemcsak attól függenek, hogy milyen kávét szabad vagy célszerű fogyasztanod (lásd következő bekezdés), hanem attól is, hogy milyen a betegséged állapota.
A cél éppen ezért az, hogy alacsony csersavtartalmú kávét igyál. Ilyen a jó minőségű, fényezetlen szemes kávé, amelyben az arabica és a robusta aránya (maximum) 80-20 százalék. A legjobb, ha ezt nagynyomású kávéfőzőn keresztül készíted el a legalacsonyabb csersavtartalom érdekében.
Konklúzió [szabad vagy nem szabad kávét inni]
Mindannyian mások vagyunk, a reflux betegség is másképpen jelentkezik mindenkinél, és abban is különbözünk, hogy mennyi és milyen kávét fogyasztunk. Ezért nehéz egyértelmű és egységes álláspontot foglalni a kávé és a reflux kapcsolatában.
Azt gondolom, hogy a jó kávé, megfelelően elkészítve semmiképpen sem ördögtől való, persze ha mértékkel fogyasztja az ember, azt pedig mindenkinek magának kell kitapasztalnia, hogy milyen hatással van a reflux tüneteire.
Amennyiben a kávé fogyasztása után erősödnek a refluxos tüneteid, a legjobb, ha felfüggeszted a kávéfogyasztást addig, amíg a nyelőcső nyálkahártyájának egészsége nem áll helyre. Az irritált nyelőcső egészsége ugyanis helyreállítható, ha odafigyelsz a táplálkozásodra, az életmódodra és rendszeresen fogasztod a Reflux Teakeveréket.
Egyénenként változó, hogy mennyi idő alatt érhető el ez az állapot, de Reflux tea vásárlóink tapasztalatai alapján, átlagosan 1 hónapnyi teafogyasztás után megszűnnek az irritált nyelőcső okozta tünetek.
A Reflux tea vásárlóinknak tehát azt javaslom, hogy nyugodtan elkezdhetnek újra jó minőségű és alacsony csersavtartalmú kávét inni, miután a nyelőcső eredetű tüneteik (égő mellkasi érzés, köhögés, nyelési nehézségek) megszűntek. Ekkorra ugyanis már kialakult egy védőréteg a nyelőcsőben, és a gyulladáscsökkentő, fertőtlenítő hatású összetevőknek köszönhetően helyreállt vagy jelentősen javult a nyelőcső egészsége.
