Van az a fajta fáradtság, amikor este jólesik lefeküdni, becsukod a szemed, és elalszol. És van egy egészen másik: egész nap úgy érzed, mintha már csak tartalékból működnél, este viszont hiába vagy kimerült, az agyad még mindig dolgozik.
Én ezt a változókorban ismertem meg igazán.
Napközben hamarabb elfogyott a türelmem, időnként kerestem a szavakat, elfelejtettem, miért mentem be egy szobába, este pedig azt gondoltam, hogy ilyen fáradtan biztosan azonnal elalszom. Ehhez képest feküdtem az ágyban, és fejben még mindig ment a nap.
A hőhullámokról tudtam. Arra viszont nem számítottam, hogy az idegrendszerem is ennyire másképp fog reagálni.
Gyógynövényszakértőként persze elkezdett érdekelni, mi történik ilyenkor valójában – és az is, hogy a növények közül melyiknek lehet ebben az időszakban valóban értelme.
Nem csak a petefészked érzékeli, hogy változik az ösztrogén
Az ösztrogénről hajlamosak vagyunk kizárólag női nemi hormonként gondolkodni. Pedig receptorai az agy számos területén is megtalálhatók, és szerepet játszik többek között az alvás, a hangulat, a testhőmérséklet és a kognitív működés szabályozásában.
A perimenopauza ráadásul nem úgy kezdődik, hogy egyik kedden egyszerűen „elfogy” az ösztrogén. A hormonszintek éveken keresztül jelentősen ingadozhatnak.
Ez az egyik oka annak, hogy ez az időszak ennyire kiszámíthatatlannak tűnhet. Egyik héten remekül alszol, a másikon hajnalban kipattan a szemed. Egy nap éles vagy és koncentrált, máskor ugyanazért a szóért percekig kutatsz.
Ehhez társulhatnak a hőhullámok, az éjszakai izzadás és az alvás megszakadása. Ha pedig heteken vagy hónapokon keresztül rosszabbul alszol, annak természetesen nappal is megérkezik a számlája.
Vagyis a „fáradt vagyok, de nem tudok pihenni” állapot mögött nem feltétlenül egyetlen ok áll.
A brain fog nem butulás
Nekem különösen érdekes volt megtapasztalni azt, amit ma már sok nő egyszerűen brain fognak nevez.
Bemész valamiért a konyhába, de mire odaérsz, elfelejted, miért indultál. Egy név, amit pontosan tudsz, egyszerűen nem jut eszedbe. Olvasol egy mondatot, majd újra elolvasod.
Ijesztő tud lenni, főleg annak, aki korábban gyorsan gondolkodott és egyszerre tíz dolgot tartott fejben.
A menopauzális átmenet alatt valóban jelentkezhetnek szubjektív memória- és koncentrációs panaszok. Ebben maga a hormonális változás mellett az alvászavar, a stressz, a hangulat és a hőhullámok is közrejátszhatnak.
Nekem már az is sokat segített, amikor megértettem, hogy nem egyetlen tünetet kell üldöznöm, hanem azt kell megnéznem, mi terheli most egyszerre az idegrendszeremet.
És itt kezdtem más szemmel nézni a gyógynövényeket is.
Először a citromfűhöz nyúltam
A citromfű régi ismerősöm. Nem különleges, nem egzotikus, és éppen ezért könnyű alábecsülni.
Hagyományosan enyhe stressztünetek enyhítésére és az alvás támogatására használják. Én azokon az estéken kezdtem használni, amikor fizikailag már fáradt voltam, fejben viszont képtelen voltam leállítani a napot.
Ez fontos különbség.
Ha napközben alig tudsz koncentrálni, nem feltétlenül ugyanarra van szükséged, mint amikor este tizenegykor még fejben a másnapi feladatlistát írod.
A citromfű nálam ezért az esti oldalról került be a képbe.
Aztán jött a süngomba
A süngomba már egészen más történet.
Gyógynövényszakértőként régóta érdekelnek a gyógygombák, a süngomba pedig azért különösen izgalmas, mert kutatják az idegrendszerrel és a kognitív működéssel való kapcsolatát.
Vannak kisebb humán vizsgálatok is, amelyekben a Hericium erinaceus fogyasztását kognitív funkciókkal, illetve hangulati mutatókkal kapcsolatban vizsgálták. Ezek még nem jelentenek bizonyítékot arra, hogy a süngomba „megoldja” a változókori brain fogot – és én sem ezért kezdtem használni.
Engem az fogott meg benne, hogy nem nyugtató növényként közelít az idegrendszerhez.
Ez pontosan illett ahhoz, amit kerestem: este szerettem volna könnyebben lecsendesedni, napközben viszont nem még tompábbnak érezni magam.
A barátcserje pedig egy másik oldalról lett érdekes
A barátcserje évszázadok óta a női gyógynövényhasználat része, és a modern fitoterápiában is az egyik legtöbbet vizsgált női növény.
A barátcserje nem ösztrogén, és nem „pótolja a hormonokat”. Hatásmechanizmusát elsősorban az agyalapi mirigy dopaminerg szabályozásával összefüggésben vizsgálják, ezért különösen a ciklushoz kapcsolódó panaszok területén ismert.
A perimenopauza pedig éppen az az időszak, amikor még van ciklus, csak egyre kevésbé kiszámítható.
Számomra ezért a barátcserje már nem egyszerűen egy „női gyógynövény” volt. Másik élettani ponton egészítette ki azt, amit a citromfűtől és a süngombától vártam.
Ekkor értettem meg, hogy nekem nem egyetlen növény kell
Kipróbáltam különböző növényi megoldásokat, figyeltem magamat, olvastam a szakirodalmat, és egyre kevésbé hittem abban, hogy a változókorra létezhet egyetlen „nagy” gyógynövény.
Hiszen én sem egyetlen dolgot tapasztaltam.
Volt, hogy az alvásom volt rosszabb. Máskor a koncentrációm. Volt időszak, amikor egyszerűen sokkal kisebb volt a stressztűrésem. És mindez közben egy hormonálisan változó női szervezetben történt.
Ebből a felismerésből indult később a MenoPeace fejlesztése is.
Nem azt kerestük, melyik növényt lehet ráírni a címkére, hogy „menopauza”. Azt néztük meg, milyen területeken lenne értelme növényi támogatást adni ugyanabban a formulában.
Így került egymás mellé a barátcserje és a citromfű, a süngomba és a shiitake, valamint a női és emésztési gyógynövényhasználatból jól ismert cickafark és orvosi veronika.
Hat különböző összetevő, nem azért, mert hat többnek hangzik, mint egy, hanem mert nem ugyanaz a feladatuk.
A MenoPeace nálam személyes történetből lett formula
A MenoPeace-t nem azért fejlesztettük, hogy „eltüntesse a menopauzát”. A változókor nem betegség, amit meg kell szüntetni.
És nem hormonpótlás vagy altató helyett akar gyógyszerként működni.
Én egy olyan 100%-ban természetes, hormonmentes növényi és gyógygombás formulát szerettem volna, amely azt a komplexitást követi, amit én magam is megtapasztaltam ebben az életszakaszban.
Mert nekem végül ez volt a legfontosabb felismerés:
amikor változókorban úgy érzed, hogy „elfáradt az idegrendszered”, nem biztos, hogy egyszerűen többet kell pihenned. Először érdemes megérteni, mi minden változott körülötte.
És ha már értjük a folyamatot, sokkal okosabban tudunk választani életmódban, gyógynövényben – és abban is, mikor van szükség szakember segítségére.
Ha az alvászavar, hangulati változás, szorongás vagy más változókori panasz erős, tartós vagy jelentősen rontja az életminőségedet, érdemes orvossal is beszélni róla. A természetes támogatás és az orvosi segítség nem egymás ellenfelei.
